Udvarhelyi Tessza: Pikó András kampányában az állampolgári részvétel fókuszban volt, tehát nyilvánvaló volt, ha nyerünk, akkor ezt a megközelítést a városvezetésben is érvényesíteni fogjuk. Ebben a kerületben nagyon alacsony szokott lenni az önkormányzati választásokon a részvételi arány, 35 százalék fölé sosem ment. Az, hogy tavaly a lakosság 40 százaléka elment szavazni, nagy dolog.

Balázs-Piri Kató: A C8 egyik missziója, hogy a kerületben élőket meggyőzze: a közügyekkel érdemes foglalkozni. 

- Milyen szerepe volt ennek a szemléletnek a választási győzelemben?

U.T.: Szerintem jelentős. Az embereket nem a pártpolitika érdekli. Pikó kampánya sem erre épült, hanem arra, hogy szeresd a környezeted, szeresd a kerületed. A szlogen is ez volt: I love nyolc. Volt a kampánynak egy pontja, ahol választanunk kellett, hogy Facebook-hirdetésekre költünk sok pénzt, vagy arra, hogy kopogtatásos módszerrel megszólítsuk az embereket. Az utóbbi mellett döntöttünk. És nemcsak arra kértük őket, hogy menjenek el szavazni, hanem arra is, hogy szálljanak be, beszélgessenek ők is más emberekkel.

B-P.K.: Pont egy éve kapcsolódtam be a C8 munkájába. Eleinte azt mondtam, heti két órát tudok önkénteskedéssel foglalkozni, aztán ebből napi 2, majd 4 óra lett, és azt vettem észre, hogy ez nekem nagyon fontos. Azon dolgoztunk, hogy a lakosságnak is fontos legyen a kerület.

- Miért tud az önkéntesség ennyire fontossá válni?

B-P.K.: Józsefvárosban nőttem fel, és visszaköltöztem a kerületbe, mert nagyon szeretem. Örültem, hogy be tudunk indítani dolgokat, még ha aprókat is. Akkor, tavaly nyáron kezdtünk el például azzal foglalkozni, hogy kevés a működő közvécé a kerületben. Azt gondoltam, van annyi időm, hogy tegyek a kerületemért, ahol élek.

U.T.: Úgy veszem észre, hogy Magyarországon az emberek nagyon szívesen önkénteskednek, ha van értelmes cél, értelmes feladat. Egész lakhatási programokat képesek akár önkéntesek segítségével működtetni. Csak jól kell szervezni őket és motiváló környezetet kell teremteni.

- Mi a titka a jó szervezésnek?

B-P.K.: Képezni kell az önkénteseket, ez a legelső. A járvány idején is tartottunk képzéseket, akkor online módon. Senki nem kezdhet neki enélkül a munkának. Nekünk is fel kell mérnünk, hogy ki alkalmas önkéntesnek és ki nem, ki miben lenne jó egy adott témában. Amikor pedig már tevékenykednek, akkor visszajelzéseket kérünk tőlük. Hogyan csinálnák ők, mi az, amit másképp gondolnak, mi az, ami jó. Most a Déri Miksa utca megújítását tervezzük a lakosság bevonásával a Rév8 szervezésében, és például olyan helyzetgyakorlatokat játszunk az önkéntesekkel, hogy valaki bekopogtat hozzá és elhívja a piknikre.

U.T.: Egyébként a Déri utca kapcsán sem csak azt mondjuk a megszólítottaknak, hogy gyere el a tervezési alkalomra, mert akkor megmondhatod, hogy szerinted  hol legyen a pad, hanem azt is, gyere te is önkénteskedni. Ez a részvételnek egy mélyebb szintje. A közösségszervezésnek ez a módszertana. Így működtünk az A Város Mindenkié csoportban, és ezt tanítjuk a Közélet Iskolájában is. Kisebb csoportok vannak, amelyeknek vannak felelőseik, és maguk döntenek a feladat megoldásának módjáról, így egyre több ember válik felelőssé.

- Onnan kanyarodtunk el az önkéntesség felé, hogy nyert Pikó András, aki elkötelezte magát a részvételi önkormányzat mellett. Hogyan épül ez be a kerület intézményeinek mindennapjaiba?

U.T.: Hát, egyelőre tanuljuk. (Nevet.) Olyan, mintha egy civilszervezetet betennél egy hivatal közepébe. Egy hivatal nem csinál pikniket, mi igen. Az önkormányzást hozzuk be az önkormányzatba. A hivatali dolgozók többsége korábban is itt dolgozott, és nem volt szokás, hogy valaki mindig azzal jöjjön, hogy „de mit szólnak ehhez a lakosok?”. Vagy azzal, hogy „megkérdeztük az érintetteket?”, esetleg, hogy a „sérülékeny csoportok szempontjait figyelembe vettük?”.

- Erről a házirenddel kapcsolatos sok panasz jut eszembe. A kerületi Facebook-csoportokban mostanában több helyen olvastam: igényelték az emberek, hogy kifüggesszék az önkormányzati házak házirendjét, de amikor ez megtörtént, akkor csalódottak voltak, mert olvashatatlanul apró betűs papírokat kaptak.

U.T.: Igen, ez jó példa arra, hogy az önkormányzati szervezeteknek (ebben az esetben a Józsefvárosi Gazdálkodási Központnak) és nekünk még össze kell csiszolódnunk. 

B-P.K.: A járvány nagy-nagy pozitív hozadéka, hogy együtt dolgoztunk például a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központtal. Rátaláltunk sok olyan kerületi lakóra, aki házhoz szállított ebédre vagy az idősklubra jogosult, csak nem feltétlen tudott róla, hogy a járványhelyzeten kívül is van ilyen szolgáltatás. Így például be tudtuk őket csatornázni a megfelelő intézményekhez, akik pedig örültek, hogy még több embernek tudnak segíteni. Ráadásul a folyamat során megismertük a kollégákat, beleláttunk a folyamatokba, ahogyan dolgoznak. Nagyon jó tapasztalataink vannak.

U.T.: Most már közösen dolgozunk például azon, hogy a fővárosi lakásrezsi-támogatás rendeletet minél érthetőbben ismertesse meg az önkormányzat a lakossággal, és hogy a támogatás lehetőségének híre eljusson azokhoz, akiknek szükségük van rá.

B-P.K.: Azon is dolgozunk, hogy a közösségi fogadóórán ne csak a polgármester vagy a képviselők vegyenek részt, hanem például az önkormányzat cégei is, amelyek nagyon sok köztisztasági és üzemeltetési feladatot végeznek. Olyanok, akik a fórum érdeklődőinek konkrét kérdéseire válaszolni tudnak egy adott témában. Ezt se mi találtuk ki, hanem lakossági igényként merült fel. 
Szöveg: Gaal Ilona
Forrás: jozsefvaros.hu

Déri piknik  kép: Sarkadi Péter 

Embereket szerveznek

A Közösségi Részvételi Irodának jelenleg Udvarhelyi Tesszán és Balázs-Piri Katón kívül még egy munkatársa és egy állandó kommunikációs önkéntese van, de néhány hónapon belül öten lesznek. A munkájuk kisebb részét teszi ki az egyirányú önkormányzati kommunikáció menedzselése, például a kétheti hírlevélen, a jozsefvaros.hu honlap „Szóljon bele” menüpontján és a kerületben található 34 infoponton keresztül. Tavaly ősz óta összesen 7 közösségi fogadóórát szerveztek (tavasz óta a járványhelyzet erre nem adott lehetőséget, de nyáron már talán lesz egy újabb), és részt vettek két online polgármesteri fogadóóra megszervezésében is. Az iroda dolgozóinak nevéhez fűződik többek között annak a rendeletnek a lakossági igényekkel való összehangolása, amely a Palotanegyedben újraszabályozta a filmforgatásokat.

Az ő projektjük, hogy több nőről elnevezett közterület lett a kerületben, mert eddig 150-ből csak 7 volt, most már 2-vel több van (a Nap utca – Leondardo Da Vinci utca találkozásánál elhelyezkedő közterületet Brunszvik Júliáról, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája előtti teret Hugonnai Vilmáról nevezték el).

Déri piknik  kép: Sarkadi Péter  

Jelenleg a megújuló Déri Miksa utca közösségi tervezésében segítenek, ahol feladatuk az önkéntesek koordinálása és képzése, valamint a kopogtatás és standolás szervezése. Legtöbben a járványhelyzetben találkozhattak velük vagy munkájukkal, mert a Józsefváros Összefog elnevezésű közösségi összefogást az iroda munkatársai menedzselték. Ennek keretében mintegy 80 önkéntes segített a kerület lakóinak praktikus felajánlásokkal (bevásárlás, kutyasétáltatás, maszkvarrás, ételkiszállítás stb.), voltak köztük hivatali dolgozók is, akik a munkájuk mellett álltak be Udvarhelyi és Balázs-Piri irányítása alatt önkénteskedni. A járvány-önkéntesek egy része továbbra is vállal önkéntesmunkát (és köztük is van hivatali dolgozó). Mindemellett a Közösségi Részvételi Iroda munkatársainak abban van jelentős szerepük, hogy az önkormányzati munka közérthetőbb legyen és valóban eljusson az érintett lakókhoz.